A szociális kártya Szepessy Zsolt, Monok polgármesterkének "találmánya", önmagában a kezdeményezés bár jól irányba tart, de mégis harmatgyenge, igazából megspróolható lenne. De a legfőbb előnye az, hogy kiakasztja a ballibeket, és ilyenkor a ballibek megpróbálnak szakmai érveket hozni, ami azért jó, mert jól megmutatja a mélysötétséget minden irányból.
A ballib szociális szakértő rém egyszerű lény, agyuk addig terjed, hogy turkáljanak a dolgozó, adófizető polgárok zsebében, és amit ott találnak, azt odaadják azoknak, akiknek napjuk egyetlen dologgal telik: a baszódással. (a továbbiakban: here). Előbbieket következetesen középosztálynak hazudják (bruttó 75-200k közötti jövedelmmel), utóbbiakat pedig "szegénynek", a minimális normalitással rendelkezőket, akik szerint a pénzt munkára szokás adni, nem puszira, pedig szegényellenesnek.
Zúzzuk szét hát azt a pár sablont, amivel a kiterjedt segélyezés mellett érvelnek:
1: "A ballib szakértők nem értenek egyet a ballib kormánnyal, régóta támadják a kormányt, dehát a csúnya politika nem hallgat rájuk, ezért nem működik a rendszer"
A kormányzati kritika abból áll, hogy a ballib szakértők keveslik azt a hülyeségmennyiséget és rombolást, amit az MSZP-SZDSZ az elmúlt 8 év alatt művelt e területen. Ugyanis még a szoci politikusokban is volt annyi belátás, hogy a szakértő holdudvar hülyeségeinek 50-60%-át vállalta be, így végülis csak 2006-ra sikerült először az államcsőd közvetlen közelébe kormányozni a hajót. Rossz belegondolni mi lenne, ha tényleg jönne az alanyi jogú segélykánaán emberi jogi alapon. Egyébként a szakértői balról előzzük a baloldali kormányt féle kritika majdnem olyan érdekfeszítő, mint a "ki fél jobban Orbán Viktortól, Debreczeni József vagy Gréczy Zsolt" című játék.
2: "A szociális segély teljes összege gyakorlatilag elhanyagolható a Magyar Köztársaság költségvetéséhez képest."
A 2009 évi költségvetés 70 milliárd forintot irányzott elő pénzbeli szociális ellátásokra, az Út a munkához pogramra (ami gyakorlatilag szintén segélyezés) kb 100 milliárdot forintot költenek idén (törtévre!), a szakértőknek ez a zsebpénz. Összehasonlításképpen a központi költségvetés kiadási főösszege 8960 milliárd forint, azaz csak a szoc segély a kiadások 1%-át adják. De nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy azt higyük, hogy ez a keret megy csak a herékhez: a családtámogatások (kb 400 millárd), a társadalombiztosítás (2-3000 milliárd), a foglalkoztatáspolitika, gyermekvédelem, önkormányzatok stb stb mind remek terep a járadékvadászatra.
3: "A szociális kártya elveszi a segélyezettektől az alapvető szabadságjogokat"
A pénzbeli segély nem emberi jog, és főleg nem szabadságjog. Az Alkotmány is szociális ellátásról beszél, meghatározott esetekben, nem az eltartunk puszira van benne megfogalmazva. A szociális biztonságot meg alapvetően a minimálbér garantálja. Hát igen, ahhoz tanulni kéne.
4: "A szociális kártya nem engedi meg a segélyezettnek, hogy egyszer a nyári melegben vegyen magának egy sört - amint azt mindannyian tesszük. Nem teszi lehetővé, hogy a szülők (akik, mint tudjuk nincsenek többségben közöttük) egyszer azt vegyenek a gyereküknek, amit akarnak, csak úgy, mint egy középosztálybeli teszi azt"
Ez önmagában gyönyörű. Érted, a faluban a nem here családban apu és anyu dolgozik minimálbérért, max kicsit felette, keresnek napi 8-12 óra munkával + ingázással nettó 120-150 ezer forintot, azt nagyjából el is viszi a rezsi és a létfenntartás, de az ő adójukból a szomszéd herének legyen az alapvető emberi joga a nyári sörfogyasztás, végülis unalmas dolog egész nap baszódni, fel kell dobni valamivel a napot.
5: "Nincs munka, ezért kell komplett kistérségeket segélyen tartani"
A kérdés már csak az, hogy miért nincs munka. A válasz pedig egyszerű, azért, mert nincs munkaerő. Segélyen általában szakképzetlen emberek vannak, ennek a tömegnek a munka gyakorlatilag az építőipart, mezőgazdaságot, és a szalagmunkát jelenti a világ nagy részén. Na már most hiány éppen nincsen a világpiacon szakképzetlen tömegekből, ezért a piaci ára ezen tevékenységeknek alacsony, Magyarországon jellemzően a minimálbér, nettó 58k forint. A segély legmagasabb összege. Mégis ki a búbánat fog elmenni szalag mellé 8 órában, ha kicsivel kevesebbért baszódni is lehet egész nap? És ki fog munkahelyet teremteni ott, ahol nulla a potenciális munkaerő motiváltsága? A legszebben ez az alap összefüggés nem is az ipari vagy szolgálatatói munkahelyek számában, hanem a mezőgazdaság helyzetén mérhető le: a csereháti földeket felveri a gaz, az egykor virágzó ruszin és magyar parasztgazdaságok romokban, a legkézenfekvőbb vidéki gazdálkodási-megélhetési módokat is kukázta a lakosság. Minek is, ha a postás hozza a casht minden hónapban. Szóval amíg megműveletlen földeket látni, meg munkaerő problémákkal küzdő vállalkozókról hallani Borsodból, Szabolcsból, addig van munka. Ha sok százezer vidéki magyar fiatal képes Budapesten, Londonban, Dunántúlon dolgozni, amíg sok ezer cigány képes Pestre feljönni brigádolni, akkor másnak is sikerül.
6: "Segély nélkül a here babucik éhen halnak, szegények úgy elszoktak a munkától, hogy nem tudnak visszamenni dolgozni, meg elavult a tudásuk stb"
Akkor éhen lehet dögleni. Ez a norma a világ 98%-án. Ha a harmadik világ többmilliárd valóban szegény embere el tudja kerülni az éhhalált, akkor a magyar heréknek is sikerülni fog. Földet túrni, lapátolni meg nem kell egyetem.
Összefoglalva tehát a ballib szakértői modell nem más, mint a szegénység megerősítése, mélyítése, újratermelése, nem bírom nem felvetni azt az opciót, hogy nem véletlenül, hiszen így lesz majd jó kutatási téma, lehet írni jófajta tanulmányokat, programokat tízmilliókért, lehet venni olcsón szavazatokat, és meg lehet élni a szegényekből jól, minél több van, annál jobb.
Mert a sarcoljuk meg a dolgozókat (még csak nem is a klasszikus középosztályt!), azaz tudatosan gyengítsük őket, letolva őket is a nyomorba, amiból alanyi jogú járadékokból kitartjuk a heréket (elvéve a minimális motivációjukat a munkára és így esélyüket a felemelkedésre) című sztoriból jó nem sülhet ki, az biztos.
